Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



Keresés haliskonyvtar.nagykar.hu-n (Google)

Képes könyvtártörténetünk

1951-ben alapított könyvtárunk és előzményei történetének néhány dokumentumát (képeket, szövegeket) adom közre itt, kronológikus rendben. Az idézeteket dőlt betűvel közölöm. A leírásokban kék színű linkek is szerepelnek, melyek további dokumentumokhoz, emlékekhez vezetnek.  Könyvtártörténetünk egy-egy korszakáról, fontosabb eseményeiről az alábbi kiadványok szólnak bővebben:

E kiadványokból ebben az összeállításban is sokszor idézek. 

- Kardos Ferenc szerkesztő -

Időszak (év,évtized) Dokumentum, leírás

1919-1949

Halis István  Nagykanizsa "könyvtárőr"-e. Őt 1925-től Sótonyi István kegyesrendi tanár követte a gyűjtemény kezelésében.

1923-1949

1919-től létezik egy városi könyvtári gyűjtemény, múzeumi keretek között, addig csak Halis István könyvtári szobájában gyűlik az anyag. Halis István volt ekkor a város által kinevezett "könyvtárőr", ezért volt a gyűjtemény a szobájában.

1923-ban két termet kap a gimnáziumban a gyűjtemény, később újabb két teremmel bővül.

1945. A háborút némi veszteséggel átvészeli a gyűjtemény (1504 kötet tűnik el a 8 ezerből – olvashatjuk a Thúry Múzeum Könyvtárának beszámolójában).

1947-ben ezt a gyűjteményt (át)leltározzák, talán ekkor lesz Városi Könyvtár és Múzeum, ill. Városi Könyvtár (lásd. 51477-es leltári számú könyvünk) először az intézmény elnevezése.

1949-1956

Gál Róbert, a Nagykanizsai Kultúrház könyvtárának vezetője.

Ekkor a könyvtár a Kulturház (a Hevesi Sándor Művelődési Központ elődjének) részlege volt.

1949

Városi Könyvtár, helye Sugár u. 15.  

Kötetszám 6000. Az épület egykor Halvax Frigyes kalaposmester háza volt, melyről bővebben Tarnóczky Attila Hol,mi? Kanizsai házak és lakói című várostörténeti adatbázisban bővebben is olvasható.

1950

Könyvtár az Ady út 1-ben. A Városi Tanács egykori épületéről Tarnóczky Attila Hol, mi? Kanizsai házak és lakói című várostörténeti adatbázisában bővebben is olvasható.

1950-ben nem volt kölcsönzés, mert nem volt könyvtáros. Később az év során az állományt két részre osztották. A tudományos könyvek a múzeumnál maradtak, 7 %-át selejtezték. A többi könyvet – 2000 kötet klasszikus irodalmat – a Városi Tanács épületébe költöztették 1950 decemberében. Ez az állomány majdnem teljes mértékben elpusztult, amikor az utca felől nyitott termet átépítették, mivel senki sem törődött a könyvek védelmével. A régi Városi Könyvtár anyagából mindössze 200-250 kötet maradt.

1951. május 1.

A Városi Könyvtár alapítása.

1951. május 1. Újjáalakul a Városi Könyvtár az Ady u. 1. (Városi Tanács) földszinti épületében. A könyvtár főbb adatai 1951-ben: 1435 kötet az állomány, napi öt óra a kölcsönzési idő, 1380 olvasó, havonta 1800 kötetet kölcsönöztek.
A saját állományuk kevés lett volna ennek az érdeklődésnek a kielégítéséhez, ezért a szintén akkor alapított 2. zalai körzeti könyvtár állományából is kölcsönöztek. 
Könyvtárak Dél-Zalában

Felavatták a kanizsai városi és körzeti könyvtárt

Nagykanizsa május 1-i ünnepségeinek sorából kiemelkedett a városi és körzeti könyvtár ünnepélyes felavatása, ami az Olajközpont kultúrtermében zajlott le. Számos dolgozó jelent meg az esti ünnepségen, amelyen a közel 25.000 kötetet tartalmazó könyvtárt Kardos Ferenc elvtárs adta át a népművelési minisztérium képviseletében. Beszédében hangsúlyozva, hogy a tudás legfőbb forrása a könyv, amely nagyban elősegíti a szocializmus építését. Rámutatott arra, hogy a könyvtár átadása a kanizsai dolgozók tömegeit még fokozottabb mértékben teszi a tudás birtokosaivá. (a cikk teljes szövege itt olvasható)

Zala 1951. május 3. – részlet a cikkből

1956-1967

Balázs Béla a könyvtár igazgatója.

Zalavégen született, 1932-ben. Az idegen nyelvek főiskolájának elvégzése után előbb Letenyén könyvtáros, majd a nagykanizsai városi-járási könyvtár igazgatója volt.

1956

A Sugár út 3-ba (akkoriban Vörös Hadsereg útnak nevezték), a valamikori Ipartestületi székházba költözött a könyvtár, a Művelődési Házzal (mely ma a Hevesi Sándor Művelődési Központ). Itt működött könyvtárunk 1988-ig, amikor az épület életveszélyessé válása miatt át kellett költözni a ferences kolostorba. A gyermekkönyvtár kicsit később költözött át, az egykori Petőfi Sándor Általános iskola (azelőtt Kereskedelmi) Zrínyi utcai épületébe.

Rövid hír az Új Zala 1956. október 3-i számában: A 13510 kötetes nagykanizsai városi könyvtár átköltözött a városi művelődési otthonba. A könyvtár felszabaduló Ady Endre úti helyiségében játékbolt nyer elhelyezést.

Képek a Sugár úti épületből, az 1980-as évekből

1959-1961 1959-től szabadpolcos kölcsönzést vezetnek be. Ebben az időszakban városi és járási pénzekből folyt a szerzeményezés, még a Könyvtárellátóval is külön szerződést kötöttek a két fajta forrás elköltésére. A pultrendszerü kölcsönzésről
azonban csak 1961-ben történt igazi áttérés, hiszen ekkortól van tájékoztató feladatú könyvtáros is a könyvtárban.
(Dávidovicsné dolgozata szerint a mai értelemben vett szabadpolcos kölcsönzés kialakítására csak 1972-ben került sor.)
1964 Az év nagy eseménye a statisztikai segítőeszköz, a forgalomszámláló megszerkesztése.  A Könyvtáros című folyóirat 1964. októberi számában a könyvtár vezetőjének, Balázs Bélának tollából írás is megjelent a készülékről.

1967-1975

Kiss Tivadar a könyvtár igazgatója,

majd 1999-es nyugdíjazásáig, a könyvtár tudományos főmunkatársa volt. 1934-ben született és 2023-ban hunyt el. Pusztaszentlászlói családból származott.

1967. június 6.
Somlyó György költő látogatása megyénkben
Az ünnepi könyvhét alkalmából, szombaton délután a nagykanizsai járási-városi könyvtár író-olvasó találkozót rendezett, amelyre Somlyó György háromszoros József Attila-díjas költőt és műfordítót hívták meg.
A találkozón Molnár Csilla, Márkus László és Vári László, a könyvtár irodalmi körének a tagjai Somlyó György verseket és műfordításokat adtak elő, majd Somlyó György közvetlen beszélgetést folytatott a nagykanizsai olvasókkal.
A sikeres író-olvasó találkozó után Somlyó György Hahótba utazott, ahol a művelődési otthonban találkozott a község lakóival. Vasárnap Somlyó György részvételével Fűzvölgyön, a községi klubkönyvtárban rendeztek ugyancsak jól sikerült író-olvasó találkozót.

1975-1981

Tamás István a nagykanizsai Városi Járási könyvtár igazgatója.

1977

Új gyermekrészleg nyílt a kanizsai könyvtárban. Zalai hírlap, 1977. december 3. 5. oldal. A Zalai Hírlap cikkének teljes szövege erről itt olvasható.

1981-1982

Harkány László a nagykanizsai Városi Járási könyvtár igazgatója.

Róla, a kiváló pedagógusról és irodalomszervezőről bővebben emlékolvasótermünkben olvashat.

   
1979 április Sütő András est a könyvtárban. Sütő Andrással Tamás István beszélget, mögöttük áll a szervező, Harkány László. (A képen Tamás István hasonlít Szoliva János költőhöz, de a rendezvényen résztvevő Kocsis Katalin pontosította az információt. Köszönöm ezúttal is.)
1981

Nagy Gáspár költő és Szakolczay Lajos irodalomtörténészt a könyvtár Sugár úti zenei könyvtárában – házigazda Harkány László.

1982. január 26. Csorba Győző est a könyvtárban. Pécsi gabriella tudósítása a Zalai Hírlap 1982. január 30-i számában: Január 26-án kivételes élményben lehetett része azoknak, akik a nagykanizsai Városi Könyvtárban töltötték az estét. Csorba Győző, Baumgarten-díjas, kétszeres József Attila-díjas költő volt a könyvtár vendége. Harkány László könyvtárigazgató üdvözlő szavai után Tüskés Tibor író beszélgetett a költővel, aki írói pályájáról, életéről, költői hitvallásáról, emberi sors vállalásáról beszélt válaszolva írótársa kérdéseire. A verseket Koszta Gabriella, a Pécsi Nemzeti Színház művésznője mondta el mély átéléssel, szépen, komolyan. Előadásában emlékezetes marad néhány olyan vers, mint a Március, az Ünnep, A világ küszöbei, Az öreg Milton, stb. Az irodalmi est közönsége főképpen az 1979-ben alakult dr. Hamburger Jenő brigád tagjaiból állt. Ők a kanizsai kórházi rendelőintézet belgyógyászati osztályának dolgozói. Jellemző kulturális érdeklődésükre, hogy 10 brigádtagból 8-nak hangversenybérlete van.
Az irodalmi estet követő beszélgetésen Csorba Győző elmondta, hogy mindig szívesen jön Nagykanizsára, egy régebbi kanizsai író-olvasó találkozóra emlékezve. Az történt ugyanis akkor, hogy a költő estjén szereplő énekkar az ajtóból énekelt, mert olyan nagylétszámú volt a közönség, hogy az énekkar már nem fért be a terembe. A mostani estéről is úgy nyilatkozott, hogy jól érezte magát, látta a szemekből, hogy a közönség értette, érezte verseit.
A könyvtár igazgatójának, Harkány Lászlónak az érdeme, hogy az egyik legjelentősebb élő magyar költőt hívta Nagykanizsára. Igazán kitűnő hangulatú, jól sikerült irodalmi est volt.
1982 Végh Antal est a Zenei könyvtárban. Mögötte Czine Mihály és az igazgató, jeles irodalomszevező, pedagógus Harkány László ül, aki ekkor a könyvtár igazgatója volt.
1982
gus, aki ekkor a könyvtár igazgatója volt.
Simon István est a Zenei könyvtárban, beszélgető társa Harkány László jeles irodalomszevező, pedagó

1983-1998

Pintér Béla a nagykanizsai Városi Járási könyvtár igazgatója.

 

Két hosszabb riport is készült Pintér Béla igazgatóval kinevezése kapcsán a Zalai Hírlapban, melyek teljes szövege olvasható az alábbi linkekre kattintva:

Könyvtári tervek Nagykanizsán  Zalai Hírlap 1983. január 28. 5. oldal

Kanizsa szellemi gazdagodásáért. Nagy feladatok előtt a város könyvtári élete Zalai Hírlap 1983. július 23. 7. oldal

Az írásokból érzékelhető a korszak könyvtári technikai színvonala, lehetőségei, mely kapcsán a magnókazetta másolat, Mini-Graphe, azaz cédulasokszorosító berendezés, diafilmkölcsönzés is említődik.

1988 1988-ban a Sugár úti épület életveszélyessé nyilvánítása után „ideiglenesen” a ferences rendházba költöztünk. A mostoha elhelyezési körülmények mellett is folytatódott a szolgáltatások fejlődése. A kilencvenes években megjelent nálunk is a számítógépes szolgáltatás. Az az ötezres felnőtt olvasói létszám, mely a gyermekkönyvtár és a fiókkönyvtárak olvasóival megduplázódik, lassú változásokat mutat az utóbbi években. A hétvégére hazautazó diákok pénteki és szombati rohama, a videokazetták gyors forgása, a számítógépes szolgáltatásokat igénybe vevők száma, a folyóirat-olvasó állandó zsúfoltsága jelzi, hogy az emberek igénylik a könyvtár által nyújtott szolgáltatásokat.

1999-től

Czupi Gyula a nagykanizsai Városi Járási könyvtár, 2001-től a Halis István Városi Könyvtár igazgatója. 

Interjú terveiről a Zalai Hírlapban, 1999. február 25-én.

2000-2001

Könyvtár épül Nagykanizsán

A könyvtár építésének rövidfilmje, mely a Medgyaszay-ház tetejéről az építés alatt készült.

2001. június 26. Könyvtárnak Nagykanizsa Megyei Jogú Város a 2005/2001 (VI.26.) számú határozata alapján: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyûlése a Városi Könyvtár elnevezése tekintetében a „Halis István Városi Könyvtár” elnevezés mellett foglalt állást.
2001. augusztus 20.

Az új könyvtárépület avatása.

A felépülő könyvtár filmje

2003

Könyvtáros vándorgyűlés Nagykanizsán

Az év könyvtára kitüntetés

2005 Halis emlékév

 


Insert failed. Could not insert session data.