Képes könyvtártörténetünk  

1913-1949

Halis István  Nagykanizsa "könyvtárőr"-e.

Őt 1925-től Sótonyi István kegyesrendi tanár követte a gyűjtemény kezelésében.

1923-1949

1913. október 30-án döntött Nagykanizsa Város Tanácsa a könyvtár- és múzeum létesítéséről, ekkor nevezik ki Halis Istvánt "könyvtár- és múzeumőrnek". Az I. világháború miatt csak 1919-ben, egyetlen intézmény keretei közt alapították meg a város múzeumát és könyvtárát. Szervezője, lelke Halis István volt, egy ideig az ő hivatali szobája adott otthont a növekvő gyűjteménynek (lásd Nagykanizsa monográfia III. kötet, 533. oldal)

1923-ban két termet kap a gimnáziumban a gyűjtemény, később újabb két teremmel bővül. Halis István 2025-ig látta el a könyvtár-és múzeumőri feladatokat, akitől ekkor Sótonyi István kegyesrendi tanár és kollégái vették át a gyűjtemény kezelését. 

1925-ben így fogalmaz a Zalai Közlöny (1925.április 25.): Nagykanizsán is van egy még mindig „rendezés" alalt álló muzeum s benne néhány száz kötetbűi álló könyvtár, jelenleg a piarista-gimnázium épületében s az egyik tanár felügyelete alalt. Erról a múzeumról és könyvtárról azonban még a nagykanizsaiak közül is vajmi kevesen tudnak, de IH tudomással is bírnának róluk, akkor sem vehetnék semmi hasznát, mert á nyilvánosság elölt zárva vannak.

1945. A háborút némi veszteséggel átvészeli a gyűjtemény (1504 kötet tűnik el a 8 ezerből – olvashatjuk a Thúry Múzeum Könyvtárának beszámolójában).

1947-ben ezt a gyűjteményt (át)leltározzák, talán ekkor lesz Városi Könyvtár és Múzeum, ill. Városi Könyvtár (lásd. 51477-es leltári számú könyvünk) először az intézmény elnevezése.

1949-1956

Gál Róbert, a Nagykanizsai Kultúrház könyvtárának vezetője.

Ekkor a könyvtár a Kulturház (a Hevesi Sándor Művelődési Központ elődjének) részlege volt.

Ő az önálló könyvtár vezetője is lesz 1968-tól 1959-ig.

1950

1950-ben nem volt kölcsönzés, mert nem volt könyvtáros. Később az év során az állományt két részre osztották. A tudományos könyvek a múzeumnál maradtak, 7 %-át selejtezték. A többi könyvet – 2000 kötet klasszikus irodalmat – a Városi Tanács épületébe (Ady u. 1.) költöztették 1950 decemberében. Ez az állomány majdnem teljes mértékben elpusztult, amikor az utca felől nyitott termet átépítették, mivel senki sem törődött a könyvek védelmével. A régi Városi Könyvtár anyagából mindössze 200-250 kötet maradt.

1951.
május 1.

Városi Könyvtár, Ady u 1.

1951. május 1. Újjáalakul a Városi Könyvtár az Ady u. 1. (Városi Tanács) földszinti épületében. A könyvtár főbb adatai 1951-ben: 1435 kötet az állomány, napi öt óra a kölcsönzési idő, 1380 olvasó, havonta 1800 kötetet kölcsönöztek. A saját állományuk kevés lett volna ennek az érdeklődésnek a kielégítéséhez, ezért a szintén akkor alapított 2. zalai körzeti könyvtár állományából is kölcsönöztek. Könyvtárak Dél-Zalában

Könyvtár az Ady út 1-ben. A Városi Tanács egykori épületéről Tarnóczky Attila Hol, mi? Kanizsai házak és lakói című várostörténeti adatbázisában bővebben is olvasható.

Felavatták a kanizsai városi és körzeti könyvtárt

Nagykanizsa május 1-i ünnepségeinek sorából kiemelkedett a városi és körzeti könyvtár ünnepélyes felavatása, ami az Olajközpont kultúrtermében zajlott le. Számos dolgozó jelent meg az esti ünnepségen, amelyen a közel 25.000 kötetet tartalmazó könyvtárt Kardos Ferenc elvtárs adta át a népművelési minisztérium képviseletében. Beszédében hangsúlyozva, hogy a tudás legfőbb forrása a könyv, amely nagyban elősegíti a szocializmus építését. Rámutatott arra, hogy a könyvtár átadása a kanizsai dolgozók tömegeit még fokozottabb mértékben teszi a tudás birtokosaivá.
(A cikk teljes szövege itt olvasható)

Zala 1951. május 3. – részlet a cikkből

1956-1988/1997

Városi (egyes időszakokban Járási) Könyvtár, Sugár u. 15.

A Sugár út 3-ba (akkoriban Vörös Hadsereg útnak nevezték), a valamikori Ipartestületi székházba költözött a könyvtár, a  Művelődési Házzal (mely ma a Hevesi Sándor Művelődési Központ). Itt működött könyvtárunk 1988-ig, amikor az épület életveszélyessé válása miatt át kellett költözni a ferences kolostorba. A gyermekkönyvtár később, 1997-ben költözött át, az egykori Petőfi Sándor Általános iskola (azelőtt Kereskedelmi szakközépiskola) Zrínyi utcai épületébe.

Rövid hír az Új Zala 1956. október 3-i számában: A 13510 kötetes nagykanizsai városi könyvtár átköltözött a városi művelődési otthonba. A könyvtár felszabaduló Ady Endre úti helyiségében játékbolt nyer elhelyezést.

Képek a Sugár úti épületből, az 1980-as évekből

1956

Morvay Gyuláné a Járási Könyvtár igazgatója.

A könyvtári állományról a jegyzőkönyv, ennyit mond: 

1957. február 5.

Sebestyén Ferenc a Járási Könyvtár vezetője.

A korábbi könyvtárvezető Morvay Gyuláné volt, az vezetője ekkor Gál Róbert volt. A könyvtári állományról a jegyzőkönyv (a képre kattitva elolvaható!) ennyit mond:A könyvállomány szabályos átadása nem történhetett meg, mert egy esetleges állományellenőrzés hosszú időt venne igénybe. A könyvtárnak 64 népkönyvtára. A népkönyvtárak részére érkezett könyvekn száma az átleltározás és a forradalmi (sic!) események kövekeztében pontosan nem mutathatók ki.
A letéti leltárnapló utolsó tételszáma: 38852
Felnőtt leltárnapló utolsó tételszáma: 3432  (Ez teinthető a felnőttkönyvtár kanizsai állományának)
Ijsúsági leltárnapló utolsó tételszáma:756 (Ez tekinthető a gyermekkönyvtári állománynak)

A jegyzőkönyvet Morvay Gyuláné, Sebestyén Ferenc, Zöldág Imre, a Zala megyei Tanács Művelődési Osztályának könyvtárügyi előadója és Németh László megyei könyvtárvezető írta alá.

1958. május 1.

Takács Tibor megbízott könyvtárvezető.

A könyvtárat ekkor Sebestyén Ferenctől vette át, az átadás-átvételi jegyzőkönyv (a képre kattitva elolvaható!) vezetője ekkor Gál Róbert volt. A könyvtári állományról a jegyzőkönyv (készült 1958. május 2.) ennyit mond: "A könyvállomány szabályos átadása nem történhetett meg, mert egy esetleges állományellenőrzés hosszú időt venne igénybe. A könyvtárnak 61 nékönyvtára és 6 fiókkönyvtára van. 
A letéti leltárnapló utolsó tételszáma: 40972
... A könyvállományban előforduló hiánokról jelenleg pontos adatunk még nincs, ezt csak a nyilvántartások teljes rendezése után lehet kimutatnii.

A jegyzőkönyvet Németh László megyei könyvtárvezető, Takács Tibor, Sebestyén Ferenc és Gál Róbert írta alá.

1958. július 3.

Gál Róbert a Járási Könyvtár igazgatója.

Ő az átmenetileg megbízott Takács Tibor megbízott könyvtárvezetőtől vette át a könyvtárat 1958. júlus 3-án. Ekkor felnőtt, ijúsági és módszertani részleggel működött a könyvtár. Az átadási jegyzőkönv szerint ekkor a könyvtárunk a csoportos leltárkönyv ala

pján 40557 könyvünk volt, emellett átleltározva  átadott 1597 kötetet a Lenti könyvtárnak és 3727 kötetet a letenyei könyvtárnak.Ekkor "a letéti leltárnapló alapján az  állomány 36692 db. 
A fenti szám nem felelmeg a valóságnak, mivel az állomány nincs tökéletesen feldolgozva, nincs kivezetve az a könyvmenyiség, amely az évek folyamán elveszett. A pontos darabszám megállapítása a felmérés után történik meg. 
A helyi leltárnapló alaján van 6605 könyv. Az eddig elveszettt könyvek szintén nincsenek kivezetve a leltárnaplóból, valamint nincs kivezetve az sem, amit az olvasók vittek el, akik ellen vissza nem hozás miatt a bíróság az eljárást nem folytatta le.
Ifjúsági leltárnapló: 2064 kötet. /A felnőttrészlegre (könyvállományra) vonatkozó megállapítások az ifjúsági részlegre is érvényesek.
Helyi (felnőtt) és ifjúsági könyvállomány összesen a leltárnapló szerint 8669 db.

A jegyzőkönyvet Németh László megyei könyvtárvezető és Szegedi Ferenc pénzügyi előadó, Takács Tibor és Gál Róbert írta alá,

1960-1967

Balázs Béla a Járási Könyvtár igazgatója.

Zalavégen született, 1932-ben. Az idegen nyelvek főiskolájának elvégzése után előbb Letenyén könyvtáros, majd a nagykanizsai városi-járási könyvtár igazgatója volt.

1959-1961

1964

1967-1975

Kiss Tivadar a könyvtár igazgatója,

majd 1999-es nyugdíjazásáig, a könyvtár tudományos főmunkatársa volt. 1934-ben született és 2023-ban hunyt el. Pusztaszentlászlói családból származott.

1967.
június 6.

1975-1981

Tamás István a nagykanizsai Városi Járási könyvtár igazgatója.

1977

Új gyermekrészleg nyílt a kanizsai könyvtárban. Zalai hírlap, 1977. december 3. 5. oldal. A Zalai Hírlap cikkének teljes szövege erről itt olvasható.

Az ugyanebben az új zenei részleg tervéről is tudósított a Zalai Hírlap 1977 december 30-i számában. A Zalai Hírlap cikkének teljes szövege erről itt olvasható. Ebben az 1978-as terveket bemutató írásban olvasható, hogy 1978-tól már hétfőn is lesz kölcsönzés, tehát a hét 6 napján nyitva tart a könyvtár.

1979.
április 2.

Ezen a napon avatták fel a könyvtár új zenei részlegét a Sugár úti épületben.

 A dekoratív új részleget Zsoldos Ferenc tanácselnök és Tamás István könyvtárigazgató (a képen ők láthatók) adta át a város közönségének.

Az avatáson a Dárdai Árpád vezette Nagykanizsai Zenebarátok Kamarakórusa és a város szimfónikus zenekara adott hangversenyt, melynek koncertmestere Papp Tibor, első hegedűse ekkor Fentős Ferenc volt (a képeken ők láthatók).

A zenei részleg addig, amíg a könyvtár ki nem költözött a Sugár úti épületből, sok irodalmi és zenei rendezvény kedvelt színhelye volt, könyvtárosai Kigyóssy Lászlóné, Mili néni és Kocsis Katalin pedig máig tisztelt zenei könyvtárosaiként nem csupán a zene utáni érdeklődőket, hanem a zenepedagógusok, a Kanizsa TV és az iskolai zenés műsorokat készítő pedagógusok speciális igényeit is ki tudták elégíteni a korszakban kiválónak bizonyuló hanglemezgyűjteményből. Az online zenemegosztók kora előtt ez fontos és tartalmas szolgáltalása volt a könyvtárunknak. Erre a linkre kattintva látható több kép az eseményről.

1979. májusában hosszabb cikk fogalkozik a gyermekkönyvtárral és új zenei részleggel. A cikk teljes szövege itt olvasható. Ebből idézzük a könvtár akkori látogatottságára vonakozó sorokat: Amikor kiderült, hogy egyelőre várat majd magára a kanizsai városi könyvtár teljes korszerűsítése, az illetékesek úgy döntöttek, hogy a legszükségesebb részmunkákat mégis elvégeztetik. Így kapott új otthont a város gyermekkönyvtára, amely a jó feltételeket szülő modernizálás eredményeként 1100 fiatalról csaknem 2800 ifjú olvasóra növelte a beiratkozottak számát, s természetesen a forgalom is megduplázódott. Tavaly például 658 foglalkozást tartottak itt majd húszezer résztvevővel, vagyis jószerivel a város minden második általános iskolai osztálya és óvodáscsoportja megfordult legalább egyszer a szép új gyermekkönyvtárban.

1981-1982

Harkány László a nagykanizsai Városi Járási könyvtár igazgatója.

Róla, a kiváló pedagógusról és irodalomszervezőről bővebben emlékolvasótermünkben olvashat. Igazgatóságát követően is több kulturális rendezvényt szervezett KÖNYVTÁRI ESTÉK  címmel a Sugár úton működő könyvtárban, elsősorban a aktraktív zenei- és kézőművészeti könyvtári részlegben. Minderről elsődleges forrásunk a könyvtár ekkor 1981-82 között  a rendezvényekről vezetett vendégkönyve (ebből szerepelnek az idézett képek).

1981.
január 26.

1981.
február 24.

Könyvtári esték 2.: Nagy László: Rajzos verskéziratok című kiállítás megnyitása a könyvtár zenei-képzőművészeti részlegében.. Bevezetőt mondott Dr. Czine Mihály, a kiállításmegnyitón Hegedűs D. Géza Nagy László-estje hangzott el. A kiállítás megnyitotta a költő felesége, Szécsi Margit. 

1981.
március 13.

1981.
március 19.

1981.
március 30.

Könyvtári esték 3.: Halász Előd: A mai német irodalom című előadása a könyvtár zenei-képzőművészeti részlegében.

1981.
április 27.

Könyvtári esték 4.: Varga Vilmos nagyváradi színművész estje a könyvtár zenei-képzőművészeti részlegében.

Napsugár-délelőtt. Gyemekrműsor  Kiss Töredék ildikó (Nagyváradi Állami Színház) előadásában, Varga Vilmos rendezésében. 

1981.
május 25.

1981.
Június 1.

Zalai írók estje. Bevezető: Szakolczay Lajos irodalomtörténész. Résztvevő költők, írók: Bán Zsuzsa, Csordás János, Lackner László, Lázár Tibor, Magyar Katalin, Morvay Gyula, Pécsi Gabriella, Pék Pál, Szeles József, Tóthné Simán Mária. Az esthez csatoltan volt látható Fery Antal grafikus Ex libris kiállítása. A műsorban közreműködött a nagykanizsai Zenebarátok Kamarakórusa Virágh lászló vezetésével.

1981.
június 3.

1981.
október 2.

1981.
október 26.

1981.
december 4.

1982.
január 26.

Könyvtári esték 8.: Csorba Győző költő estje a könyvtár zenei-képzőművészeti részlegében. A költővel Tüskés Tibor irodalomtörténész beszélgetett. (A képen az előadás előttaz igazgatói irodában pihennek, balról Perényi Gyuláné Hardy Gabrella könyvtáros, Csorba Győző költő, aaz előadáson közreműködő Koszta Gabriella színművész,  Tüskés Tibor irodalomtörténéz, és Harkány László igazgató.)
Pécsi Gabriella költő tudósítása a Zalai Hírlap 1982. január 30-i számában: Január 26-án kivételes élményben lehetett része azoknak, akik a nagykanizsai Városi Könyvtárban töltötték az estét. Csorba Győző, Baumgarten-díjas, kétszeres József Attila-díjas költő volt a könyvtár vendége. Harkány László könyvtárigazgató üdvözlő szavai után Tüskés Tibor író beszélgetett a költővel, aki írói pályájáról, életéről, költői hitvallásáról, emberi sors vállalásáról beszélt válaszolva írótársa kérdéseire. A verseket Koszta Gabriella, a Pécsi Nemzeti Színház művésznője mondta el mély átéléssel, szépen, komolyan. Előadásában emlékezetes marad néhány olyan vers, mint a Március, az Ünnep, A világ küszöbei, Az öreg Milton, stb. Az irodalmi est közönsége főképpen az 1979-ben alakult dr. Hamburger Jenő brigád tagjaiból állt. Ők a kanizsai kórházi rendelőintézet belgyógyászati osztályának dolgozói. Jellemző kulturális érdeklődésükre, hogy 10 brigádtagból 8-nak hangversenybérlete van.

Az irodalmi estet követő beszélgetésen Csorba Győző elmondta, hogy mindig szívesen jön Nagykanizsára, egy régebbi kanizsai író-olvasó találkozóra emlékezve. Az történt ugyanis akkor, hogy a költő estjén szereplő énekkar az ajtóból énekelt, mert olyan nagylétszámú volt a közönség, hogy az énekkar már nem fért be a terembe. A mostani estéről is úgy nyilatkozott, hogy jól érezte magát, látta a szemekből, hogy a közönség értette, érezte verseit.
A könyvtár igazgatójának, Harkány Lászlónak az érdeme, hogy az egyik legjelentősebb élő magyar költőt hívta Nagykanizsára. Igazán kitűnő hangulatú, jól sikerült irodalmi est volt.

1982.
február 22.

Simonffy András író estje a könyvtár zenei-képzőművészeti részlegében, melyben Harkány László beszélget az író  A Kompország katonái címűregényéről

1982.
március 3-13.

1982.
március 29.

Könyvtári esték 11.: Végh Antal est a könyvtár zenei-képzőművészeti részlegében. Mögötte Czine Mihály irodalomtörténész és az igazgató, jeles irodalomszevező, pedagógus Harkány László ül, aki ekkor a könyvtár igazgatója volt. Híradás a Zalai Hírlapban (1982. március 30.): Író—olvasó találkozó.Végh Antalíró volt a vendége tegnap délután a nagykanizsai városi—járási könyvtárközönségének. Az író életművét Czine Mihály egyetemitanár ismertette, majd vezette az azt követő beszélgetést.

1982.
április 20.

1982.
április 26.

1982.
május 31.

1982.
június 1.

1982.
június 2.

1982.
június 11.

1983-1998

Pintér Béla a nagykanizsai Városi Járási könyvtár igazgatója.

1983

Két hosszabb riport is készült Pintér Béla igazgatóval kinevezése kapcsán a Zalai Hírlapban, melyek teljes szövege olvasható az alábbi linkekre kattintva: Könyvtári tervek Nagykanizsán  Zalai Hírlap 1983. január 28. 5. oldal

Kanizsa szellemi gazdagodásáért. Nagy feladatok előtt a város könyvtári élete Zalai Hírlap 1983. július 23. 7. oldal
Az írásokból érzékelhető a korszak könyvtári technikai színvonala, lehetőségei, mely kapcsán a magnókazetta másolat, Mini-Graphe, azaz cédulasokszorosító berendezés, diafilmkölcsönzés is említődik.

1988

1988-ban a Sugár úti épület életveszélyessé nyilvánítása után „ideiglenesen” a ferences rendházba költözött a "felnőtt" könyvtár és egészen az új könyvtárba költözésik, 2001-ig itt működött. A gyemekkönyvtár ekkor még maradt a Sugár úti épületbe, majd a Zrinyi utcába költözött, a valamikori Petőfi Sándor Általános Iskola épületébe.  Ez az épület később  kanizsai egyetemi kampusz lett, ma a Via Kanizsa székhelye. 
A mostoha elhelyezési körülmények mellett is folytatódott a szolgáltatások fejlődése. A kilencvenes években megjelent nálunk is a számítógépes szolgáltatás. Az az ötezres felnőtt olvasói létszám, mely a gyermekkönyvtár és a fiókkönyvtárak olvasóival megduplázódik, lassú változásokat mutat az utóbbi években. A hétvégére hazautazó diákok pénteki és szombati rohama, a videokazetták gyors forgása, a számítógépes szolgáltatásokat igénybe vevők száma, a folyóirat-olvasó állandó zsúfoltsága jelzi, hogy az emberek igénylik a könyvtár által nyújtott szolgáltatásokat.

Képek az Ady úti "kolostor-könyvtárról"

1997.
november

1999-2025

Czupi Gyula a nagykanizsai Városi Járási könyvtár, 2001-től a Halis István Városi Könyvtár igazgatója. 

Interjú terveiről a Zalai Hírlapban, 1999. február 25-én.

2000-2001

Könyvtár épül Nagykanizsán

A könyvtár építésének rövidfilmje, mely a Medgyaszay-ház tetejéről az építés alatt készült.

2001.
június 26.

2001.
augusztus 20.

Az új könyvtárépület avatása.

A felépülő könyvtár filmje

2003 Az év könyvtára

2003.
augusztus
14-16.

A könyvtár kapu a világra. Az MKE Könyvtáros vándorgyűlés Nagykanizsán

Nagy megtiszteltetés és vállalás volt, melyet segített az új, akadálymentes könyvtárpalotánk. A vándorgyűlésen több, mint 600 vendéget (könyvtárost, közművelődési szakembert) látott vendégül a könyvtár és Nagykanizsa. A vándorgyűlésen a szekciók és a határontúli könyvtárosok kilenc ajánlást tett az MKE elnöksége számára:
1. szekció: A könyvtár totalitása zalai példákkal: Az információgazdálkodásra képes könyvtár minél előbb és minél inkább térjen át a tudásgazdálkodásra!
2. szekció: Dokumentumtermelő könyvtár: A nemzeti kulturális kincs – örökségünk – digitalizálását, országos programokban, régiós központokban, helyi értékeket őrző intézményekben – egységes tartalmi, technikai ajánlások és a szerzői jogok figyelembevételével – kell folytatni.
3. szekció: A könyvtár mint a kutatómunka infrastruktúrája: Az integráció jegyében, az esélyegyenlőséget célul kitűzve, országos szintű összefogás szükséges az egységes nemzeti cikkbibliográfia megvalósításához.
4. szekció: Könyvtár – munkanélküliség – élethosszig tartó tanulás: A társadalom középosztályosítási programja, a foglalkoztathatóság érdekében kikerülhetetlen feladat a könyvtári és oktatási rendszer közötti együttműködés hatékony továbbfejlesztése az alapfokú intézményektől a felnőttképzésig.
5. szekció: A tanító könyvtár: Az információ- és könyvtárhasználói tudás megalapozásáért, fejlesztéséért az iskolának és a könyvtárnak összehangolt stratégiát kell megvalósítani, úgy, hogy a használói képzés a könyvtárfejlesztési programnak, a köz- és felsőoktatás fejlesztési stratégiájának és a MITS-nek egyaránt eleme legyen.
6. szekció: A könyvtár mint a társadalmi érintkezés csomópontja: A könyvtár nemzedékek és korok találkozóhelye, ha kiemelt feladatának tekinti szolgáltatásainak értő közvetítését, s maga is részt vesz – könyvtárosaival együtt – a helyi közéletben, amelyhez megfelelő szellemi, szakmai és működési erőforrásokra van szükség.
7. szekció: orvosi könyvtárak – ma: Az esélyegyenlőséghez az orvos-egészségügyi szakirodalmi információ ellátásban és szolgáltatásban – működési minimumfeltételek, és orvos-egészségügyi könyvtári stratégia szükséges!
8. szekció: A könyvtár mint médiaszereplő: Mutassuk meg értékeinket!
9. A határontúli könyvtárak, könyvtárosok kérése: A határokon túli magyar könyvtárosok kérik, hogy az MKE vonja be őket a vándorgyűlések tartalmi előkészítésébe, kérjen előadókat a különböző szekciók témakörében!

A vándorgyűlés alkalmából kiadvány készült Halis-év-könyv címmel.,a mi itt is fellapozható.

2005

2015

2020-2021

2025. 02.01-től

Benke Dániel a könyvtár igazgatója.

2025.
február 21.

Koszorúzás Halis István sírjánál. 1927 február 23-án hunyt el a város első "könyvtár- és múzeumőre" 

A Halis István Városi Könyvtár képviseletében Benke Dániel igazgató úr, a Thúry György Múzeum képviseletében Dr. Száraz Csilla igazgató asszony, a Takács László Irodalmi Kör képviseletében Dobosi György koszorúzott és gyújtott mécsest a családdal együtt, akiket Steinhardt László képviselt, megköszönve a résztvevőknek az emlékezést.