Keresés haliskonyvtar.nagykar.hu-n (Google)
Képes könyvtártörténetünk
1951-ben alapított könyvtárunk és előzményei történetének néhány dokumentumát (képeket, szövegeket) adom közre itt, kronológikus rendben. Az idézeteket dőlt betűvel közölöm. A leírásokban kék színű linkek is szerepelnek, melyek további dokumentumokhoz, emlékekhez vezetnek. Könyvtártörténetünk egy-egy korszakáról, fontosabb eseményeiről az alábbi kiadványok szólnak bővebben:
- Könyvtárak Dél-Zalában. Nagykanizsa: Városi Könyvtár, 1997. Katalógusunkban. PDF formátumban.
- Halis-év-könyv. Nagykanizsa: Halis István Városi Könyvtár, 2005. Katalógusunkban. PDF formátumban.
- Új utakon az olvasók felé: a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár működéséről. Nagykanizsa: Czupi K., 2017. Katalógusunkban. PDF formátumban a kiadó oldaláról
E kiadványokból ebben az összeállításban is sokszor idézek.
- Kardos Ferenc szerkesztő -
| Időszak (év,évtized) | Dokumentum, leírás |
1919-1949 |
Halis István Nagykanizsa "könyvtárőr"-e. Őt 1925-től Sótonyi István kegyesrendi tanár követte a gyűjtemény kezelésében. |
| 1923-1949 |
1919-től létezik egy városi könyvtári gyűjtemény, múzeumi keretek között, addig csak Halis István könyvtári szobájában gyűlik az anyag. Halis István volt ekkor a város által kinevezett "könyvtárőr", ezért volt a gyűjtemény a szobájában. 1923-ban két termet kap a gimnáziumban a gyűjtemény, később újabb két teremmel bővül. 1945. A háborút némi veszteséggel átvészeli a gyűjtemény (1504 kötet tűnik el a 8 ezerből – olvashatjuk a Thúry Múzeum Könyvtárának beszámolójában). 1947-ben ezt a gyűjteményt (át)leltározzák, talán ekkor lesz Városi Könyvtár és Múzeum, ill. Városi Könyvtár (lásd. 51477-es leltári számú könyvünk) először az intézmény elnevezése. |
1949-1956 |
Gál Róbert, a Nagykanizsai Kultúrház könyvtárának vezetője.Ekkor a könyvtár a Kulturház (a Hevesi Sándor Művelődési Központ elődjének) részlege volt. |
| 1949 |
Kötetszám 6000. Az épület egykor Halvax Frigyes kalaposmester háza volt, melyről bővebben Tarnóczky Attila Hol,mi? Kanizsai házak és lakói című várostörténeti adatbázisban bővebben is olvasható. |
| 1950 |
1950-ben nem volt kölcsönzés, mert nem volt könyvtáros. Később az év során az állományt két részre osztották. A tudományos könyvek a múzeumnál maradtak, 7 %-át selejtezték. A többi könyvet – 2000 kötet klasszikus irodalmat – a Városi Tanács épületébe költöztették 1950 decemberében. Ez az állomány majdnem teljes mértékben elpusztult, amikor az utca felől nyitott termet átépítették, mivel senki sem törődött a könyvek védelmével. A régi Városi Könyvtár anyagából mindössze 200-250 kötet maradt. |
| 1951. május 1. |
A Városi Könyvtár alapítása.
1951. május 1. Újjáalakul a Városi Könyvtár az Ady u. 1. (Városi Tanács) földszinti épületében. A könyvtár főbb adatai 1951-ben: 1435 kötet az állomány, napi öt óra a kölcsönzési idő, 1380 olvasó, havonta 1800 kötetet kölcsönöztek. 
Felavatták a kanizsai városi és körzeti könyvtárt Nagykanizsa május 1-i ünnepségeinek sorából kiemelkedett a városi és körzeti könyvtár ünnepélyes felavatása, ami az Olajközpont kultúrtermében zajlott le. Számos dolgozó jelent meg az esti ünnepségen, amelyen a közel 25.000 kötetet tartalmazó könyvtárt Kardos Ferenc elvtárs adta át a népművelési minisztérium képviseletében. Beszédében hangsúlyozva, hogy a tudás legfőbb forrása a könyv, amely nagyban elősegíti a szocializmus építését. Rámutatott arra, hogy a könyvtár átadása a kanizsai dolgozók tömegeit még fokozottabb mértékben teszi a tudás birtokosaivá. (a cikk teljes szövege itt olvasható) Zala 1951. május 3. – részlet a cikkből |
1956-1967 |
Balázs Béla a könyvtár igazgatója.Zalavégen született, 1932-ben. Az idegen nyelvek főiskolájának elvégzése után előbb Letenyén könyvtáros, majd a nagykanizsai városi-járási könyvtár igazgatója volt. |
| 1956 |
A Sugár út 3-ba (akkoriban Vörös Hadsereg útnak nevezték), a valamikori Ipartestületi székházba költözött a könyvtár, a Művelődési Házzal (mely ma a Hevesi Sándor Művelődési Központ). Itt működött könyvtárunk 1988-ig, amikor az épület életveszélyessé válása miatt át kellett költözni a ferences kolostorba. A gyermekkönyvtár kicsit később költözött át, az egykori Petőfi Sándor Általános iskola (azelőtt Kereskedelmi) Zrínyi utcai épületébe. Rövid hír az Új Zala 1956. október 3-i számában: A 13510 kötetes nagykanizsai városi könyvtár átköltözött a városi művelődési otthonba. A könyvtár felszabaduló Ady Endre úti helyiségében játékbolt nyer elhelyezést. |
| 1959-1961 |
1959-től szabadpolcos kölcsönzést vezetnek be. Ebben az időszakban városi és járási pénzekből folyt a szerzeményezés, még a Könyvtárellátóval is külön szerződést kötöttek a két fajta forrás elköltésére. A pultrendszerü kölcsönzésről azonban csak 1961-ben történt igazi áttérés, hiszen ekkortól van tájékoztató feladatú könyvtáros is a könyvtárban. (Dávidovicsné dolgozata szerint a mai értelemben vett szabadpolcos kölcsönzés kialakítására csak 1972-ben került sor.) |
| 1964 |
 Az év nagy eseménye a statisztikai segítőeszköz, a forgalomszámláló megszerkesztése. A Könyvtáros című folyóirat 1964. októberi számában a könyvtár vezetőjének, Balázs Bélának tollából írás is megjelent a készülékről. |
1967-1975 |
Kiss Tivadar a könyvtár igazgatója,majd 1999-es nyugdíjazásáig, a könyvtár tudományos főmunkatársa volt. 1934-ben született és 2023-ban hunyt el. Pusztaszentlászlói családból származott. |
| 1967. június 6. |
 Somlyó György költő látogatása megyénkbenAz ünnepi könyvhét alkalmából, szombaton délután a nagykanizsai járási-városi könyvtár író-olvasó találkozót rendezett, amelyre Somlyó György háromszoros József Attila-díjas költőt és műfordítót hívták meg. A találkozón Molnár Csilla, Márkus László és Vári László, a könyvtár irodalmi körének a tagjai Somlyó György verseket és műfordításokat adtak elő, majd Somlyó György közvetlen beszélgetést folytatott a nagykanizsai olvasókkal. A sikeres író-olvasó találkozó után Somlyó György Hahótba utazott, ahol a művelődési otthonban találkozott a község lakóival. Vasárnap Somlyó György részvételével Fűzvölgyön, a községi klubkönyvtárban rendeztek ugyancsak jól sikerült író-olvasó találkozót. |
1975-1981 |
Tamás István a nagykanizsai Városi Járási könyvtár igazgatója. |
| 1977 |
Új gyermekrészleg nyílt a kanizsai könyvtárban. Zalai hírlap, 1977. december 3. 5. oldal. A Zalai Hírlap cikkének teljes szövege erről itt olvasható. |
1981-1982 |
Harkány László a nagykanizsai Városi Járási könyvtár igazgatója.Róla, a kiváló pedagógusról és irodalomszervezőről bővebben emlékolvasótermünkben olvashat. Igazgatóságát követően is több kulturális rendezvényt szervezett és vezetett a Sugár úton működő könyvtárban, elsősorban a aktraktív zenei- és folyóiratrészlegen. |
| 1979 április | Sütő András est a könyvtárban. Sütő Andrással Tamás István beszélget, mögöttük áll a szervező, Harkány László. (A képen Tamás István hasonlít Szoliva János költőhöz, de a rendezvényen résztvevő Kocsis Katalin pontosította az információt. Köszönöm ezúttal is.) |
| 1981 |
|
| 1982. január 26. |
Csorba Győző est a könyvtárban. Pécsi gabriella tudósítása a Zalai Hírlap 1982. január 30-i számában: Január 26-án kivételes élményben lehetett része azoknak, akik a nagykanizsai Városi Könyvtárban töltötték az estét. Csorba Győző, Baumgarten-díjas, kétszeres József Attila-díjas költő volt a könyvtár vendége. Harkány László könyvtárigazgató üdvözlő szavai után Tüskés Tibor író beszélgetett a költővel, aki írói pályájáról, életéről, költői hitvallásáról, emberi sors vállalásáról beszélt válaszolva írótársa kérdéseire. A verseket Koszta Gabriella, a Pécsi Nemzeti Színház művésznője mondta el mély átéléssel, szépen, komolyan. Előadásában emlékezetes marad néhány olyan vers, mint a Március, az Ünnep, A világ küszöbei, Az öreg Milton, stb. Az irodalmi est közönsége főképpen az 1979-ben alakult dr. Hamburger Jenő brigád tagjaiból állt. Ők a kanizsai kórházi rendelőintézet belgyógyászati osztályának dolgozói. Jellemző kulturális érdeklődésükre, hogy 10 brigádtagból 8-nak hangversenybérlete van. Az irodalmi estet követő beszélgetésen Csorba Győző elmondta, hogy mindig szívesen jön Nagykanizsára, egy régebbi kanizsai író-olvasó találkozóra emlékezve. Az történt ugyanis akkor, hogy a költő estjén szereplő énekkar az ajtóból énekelt, mert olyan nagylétszámú volt a közönség, hogy az énekkar már nem fért be a terembe. A mostani estéről is úgy nyilatkozott, hogy jól érezte magát, látta a szemekből, hogy a közönség értette, érezte verseit. A könyvtár igazgatójának, Harkány Lászlónak az érdeme, hogy az egyik legjelentősebb élő magyar költőt hívta Nagykanizsára. Igazán kitűnő hangulatú, jól sikerült irodalmi est volt. |
| 1982 |
 Végh Antal est a Zenei könyvtárban. Mögötte Czine Mihály és az igazgató, jeles irodalomszevező, pedagógus Harkány László ül, aki ekkor a könyvtár igazgatója volt. |
| 1982 |
|
1983-1998 |
Pintér Béla a nagykanizsai Városi Járási könyvtár igazgatója. |
|
Két hosszabb riport is készült Pintér Béla igazgatóval kinevezése kapcsán a Zalai Hírlapban, melyek teljes szövege olvasható az alábbi linkekre kattintva: Könyvtári tervek Nagykanizsán Zalai Hírlap 1983. január 28. 5. oldal Kanizsa szellemi gazdagodásáért. Nagy feladatok előtt a város könyvtári élete Zalai Hírlap 1983. július 23. 7. oldal Az írásokból érzékelhető a korszak könyvtári technikai színvonala, lehetőségei, mely kapcsán a magnókazetta másolat, Mini-Graphe, azaz cédulasokszorosító berendezés, diafilmkölcsönzés is említődik. |
|
| 1988 | 1988-ban a Sugár úti épület életveszélyessé nyilvánítása után „ideiglenesen” a ferences rendházba költöztünk. A mostoha elhelyezési körülmények mellett is folytatódott a szolgáltatások fejlődése. A kilencvenes években megjelent nálunk is a számítógépes szolgáltatás. Az az ötezres felnőtt olvasói létszám, mely a gyermekkönyvtár és a fiókkönyvtárak olvasóival megduplázódik, lassú változásokat mutat az utóbbi években. A hétvégére hazautazó diákok pénteki és szombati rohama, a videokazetták gyors forgása, a számítógépes szolgáltatásokat igénybe vevők száma, a folyóirat-olvasó állandó zsúfoltsága jelzi, hogy az emberek igénylik a könyvtár által nyújtott szolgáltatásokat. |
1999-től |
Czupi Gyula a nagykanizsai Városi Járási könyvtár, 2001-től a Halis István Városi Könyvtár igazgatója. |
| 2000-2001 |
Könyvtár épül Nagykanizsán A könyvtár építésének rövidfilmje, mely a Medgyaszay-ház tetejéről az építés alatt készült. |
| 2001. június 26. | Könyvtárnak Nagykanizsa Megyei Jogú Város a 2005/2001 (VI.26.) számú határozata alapján: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyûlése a Városi Könyvtár elnevezése tekintetében a „Halis István Városi Könyvtár” elnevezés mellett foglalt állást. |
| 2001. augusztus 20. |
Az új könyvtárépület avatása. |
| 2003 |
Könyvtáros vándorgyűlés Nagykanizsán Az év könyvtára kitüntetés |
| 2005 | Halis emlékév |
.jpg)
